Őszapó

forrás: http://hu.wikipedia.org

Az őszapó (Aegithalos caudatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a őszapófélék (Aegithalidae) családjába tartozó, apró madárfaj.

Előfordulása

Az őszapó európai madár, bár kis létszámban előfordul Anatólia tengerparthoz közel eső részein, illetve a Perzsa-öböl mentén is. Az egész kontinensen találkozhatunk vele, kivéve Skandinávia hegyvidékeit, Finnország belső területeit és a Kola-félszigetet. Életmódja elsősorban bozótos ligetekhez és fiatal fenyvesekhez köti.

Alfajai

* északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) – Észak-Európa
* közép-európai őszapó (Aegithalos caudatus europaeus) – Közép-Európa
* brit őszapó (Aegithalos caudatus rosaceus) – Egyesült Királyság
* ibériai őszapó (Aegithalos caudatus ibericus) – Spanyolország, Portugália
* dél-spanyol őszapó (Aegithalos caudatus irbii) – Spanyolország déli része
* olasz őszapó (Aegithalos caudatus italiae) – Olaszország
* szicíliai őszapó (Aegithalos caudatus siculus) – Szicília
* korzikai őszapó (Aegithalos caudatus tyrrhenicus) – Korzika
* görög őszapó (Aegithalos caudatus macedonicus) – Görögország
* kis-ázsiai őszapó (Aegithalos caudatus tephronotus) – Kis-Ázsia
* kaukázusi őszapó (Aegithalos caudatus major) – Kaukázus
* hegyi őszapó (Aegithalos caudatus alpinus) – Irán északnyugati része
* iráni őszapó (Aegithalos caudatus passekii) – Irán
* szibériai őszapó (Aegithalos caudatus sibiricus) – Szibéria
* japán őszapó (Aegithalos caudatus japonicus) – Japán
* Aegithalos caudatus aremoricus
* Aegithalos caudatus glaucogularis
* Aegithalos caudatus kiusiuensis
* Aegithalos caudatus magnus
* Aegithalos caudatus pallidulombo
* Aegithalos caudatus taiti
* Aegithalos caudatus tauricus
* Aegithalos caudatus trivirgatus
* Aegithalos caudatus vinaceous

Megjelenése

A fajra a 14 centiméteres átlagos testhossz és a 16-19 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző. Az őszapók 7-10 grammot nyomnak. A nemek egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszín beütéssel, bár az egyes alfajok igen eltérőek lehetnek. Tiszta fehér alapszínnel csak az Észak- és Kelet-Európát benépesítő ssp. caudatus alfaj esetében számolhatunk, a délebbi őszapók egyre szürkébbek. A has aljának rózsaszínes foltja számos esetben hiányzik. A legtöbb alfajnak feketés szemöldöksávja van.

Életmódja

Hasznos ízeltlábú-pusztító, fő táplálékát pókok, és rovarok: bogarak, lepkék és hernyóik valamint hártyásszárnyúak képezik. Állandó madár, telente étrendje főleg magvakból és bogyókból áll, többször megfordul a madáretetőknél. A költési időszakon kívül csapatos, sokszor cinegékhez csatlakozik.

Kétféle hívóhangja van, ezekből áll össze ritkán hallható éneke is: a pergő „tszirrup” és a lágy „tupp”.

Szaporodása

Az őszapó eldugott helyen, dús növényzetű erdőkben ágvillák, indák közt, iszalagon, bokrokban építi meg ovális fészkét pókok és hernyók fonadékából, mohából és zuzmóból. A felülről megközelíthető, zsákszerű fészek környékét védelmezi a betolakodóktól.

Évente egy alkalommal költ, ilyenkor 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, csupaszon és vakon születő fiókák 18-19 napos korukra repülnek ki.
Kárpát-medencei előfordulása


Magyarországon rendszeres, gyakori fészkelő, az állomány az Alföld délkeleti részén a legritkásabb, egyébként mindenhol meglehetősen elterjedt. Becslések szerint Magyarországon 105 000 – 180 000 költőpár él, és az állomány stabilnak mondható.

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére eszmei értéke 10 000 forint.